Szokták mondogatni, hogy könnyű otthonról tervezni, aztán amikor kimész az igazi világba, úgyis minden egészen másként lesz. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy ez tényleg így is van. Ezalatt a négy hónap alatt, mióta itt vagyunk elég sok minden történt, bár mindez sokkal lassabban, mint, ahogyan én otthonról elképzeltem. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor tolsz egy szekeret, és már egészen jól haladsz, aztán megállítod, és újra elindulsz vele. Idő kell, amíg újra felveszi a lendületet, és megint viszonylag könnyen halad előre. Az otthoni szekeret én is megállítottam ugye, és mivel otthon még banki tartozásom is van, amit közben fizetni kell, ez ugye visszafelé húzza a szekeret:) Az itteni beindításához meg erő kell, meg lendület, és bár már lassan elindult, azért még távol van az a szakasz, amikor már szinte magától megy. Ez így elég sok erőmet elveszi, és vannak még olyan kis apró szurkálódások is az otthon maradt ismerősöktől, amik szintén nem könnyítenek a helyzeten... Volt már olyan kérdése például egyik régebbi ismerősömnek, hogy "na mizujs, ott tényleg kolbászból van a kerítés?" ... Hát nem bazdmeg, nincsen:) Aki azt hiszi egyszerű beilleszkedni egy teljesen idegen világba, ahol más szabályok, más nyelv, más jellegű problémák várnak, és nincs meg az a biztonság, hogy tudom kinek kell szólni ha vízvezetékszerelés kell, vagy ha fogorvosra van szükség, az nagyon téved. Eljönni egy olyan városból, ahol az utcán rád köszönnek, ismernek, egy olyanba ahol mindenki idegen, nem egyszerű. Persze lassan már itt is vannak ismerősök, és itt is ismerősek kezdenek lenni az utcák, de ez még akkor sem ugyanaz. Főleg így ünnepek környékén, amikor távol vagyunk a családtól, meg-megérint a régi idők utáni nosztalgia... Csak az otthoni ismerősök folyamatos panaszkodása emlékeztet arra, hogy miért is jöttünk el. Mert az otthoni élettel szemben itt van kilátás jobbra. Persze meg kell érte szenvedni, de legalább tudod, hogy van értelme. 

          Egyszóval Kellemes Ünnepeket Kívánok Mindenkinek, de egyelőre eszemben sincs hazaköltözni...