A Nikon D60 után egyértelműen odavoltam a D3100-ért, de idővel az elvárások is nőnek, és ma már tudnék mibe belekötni. Sőt, meg is teszem.  A Nikon D 3100 egy jó kis fényképezőgép. Belépőszintű DSLR. Csak az a baj, hogy ma már egy átlagos okostelefon is könnyen felülmúlja néhány alapvető dologban.

A lényeges adatok: 

              Először is a Live view nagyon lassú, szinte használhatatlan. Nyilván aki DSLR-t vett annak idején amikor a D3100 megjelent, nemigen használta amúgy sem a Live view módot, de akkor is bosszantó. Másodszor a videófelvétel teljesen el van szúrva az autófókusz folyamatos ki-be élesítésétől, ami amúgy hangos is és belehallatszik a felvételbe.

          Mielőtt azonban ez egy teljesen negatív véleménynek nézne ki, kezdem az elején. A D3100 hobbyfotózáshoz tökéletes társ. Könnyű, könnyen kezelhető, kényelmes fogás esik rajta, nem is különösebben érzékeny, és nálam pár év használat után sem romlott sokat a képek minősége amiket készít. Szervízelni eddig nem kellett, egyszóval becsülettel össze van rakva. A 14 megapixel ma már mondjuk kisebb, mint amire vágyunk, de őszintén szólva ez csak akkor jelent problémát, amikor a fotó nagy részét nem akarjuk felhasználni és csak egy kisebb részletből szeretnénk egy elfogadható minőségű képet kidolgozni. Igen, Photoshopban. Aki nem használ Photoshopot vagy más képfeldolgozó szoftvert csak azért mert ő eredeti akar lenni attól elnézést kérek. Biztos a piacon is csak a kicsi és férges almát veszi meg, mert az állítólag bio:)) Én a magam részéről szeretem ha az alma szép nagy és egészséges, Ha pedig egy majdnem tökéletes fotóból ki lehet szedni azt a kukát a háttérből, vagy a pattanást az arcról, akkor én gátlástalanul meg is teszem:)

        A 11 fókuszpont elégséges. Lehetne több is de együtt lehet élni ezzel. Az automata Expo sorozatot viszont hiányolom. Nagyon tetszik, hogy a kamerát finomhangolhatjuk tetszés szerint ami a szaturációt vagy a zajszűrést illeti, valamint említést érdemel az Active D-Lighting, ami besegít a túl világos részek kiégésének, és a túl sötét részek képinformációja elvesztésének  elkerülésében. Kis kreativitással igazán nagyon szép felvételeket lehet vele készíteni, és a manuális mód is könnyen kezelhető és hamar megtanulható. Itt meg lehet nézni milyen képeket készítettem D3100-zal.

           A kijelzője viszont hagy némi kívánnivalót maga után. Először is, mint már említettem a Live view egy kínlódás, fogalmam sincs miért de sokkal lassabban és nehezebben fókuszál a gép Live view módban mint egyébként. Másodszor pedig alacsony a fényereje és pontatlan. Napsütésben lehetetlen megmondani rajta mennyire lett jó a kép.

       Nagy fájdalom a videófelvétel. Az még oké, hogy tíz percre van limitálva az egyes klipek hossza, de a fókuszálás egy vicc. Akármelyik okostelefon simán veri videó autofókuszban a D 3100-at, ami elég kínos, tekintve, hogy a telefon főleg telefonálásra készül a kamera meg fotózásra meg videó felvételre. Pedig a képminőség gyönyörű lenne. De ki kell kínlódni a jó eredményt. Lehet azért dolgozni vele, de eléggé lelimitálja a lehetőségeket.

Itt egy videó amit elejétől végig D3100-zal vettem fel:

          Összegzésképpen csak annyit, hogy egyszerűen el kell dönteni, mit akarunk kezdeni vele, és meglehet, hogy éppen erre a kamerára van szükségünk. Nagyszerű társ a mindennapokban, jó képeket lehet vele készíteni, és a videófelvétel hiányosságaival is együtt lehet élni. Családi összejövetelek lefilmezésére példáúl tökéletesen megfelel. Akinek meg jobb kell az vegyen jobbat, nem igaz?:)